Projekt GINOP-1.2.1-15-2015-00013

  • A kedvezményezett neve: SZALAI Fafeldolgozó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
  • A projekt címe: Termelési kapacitás bővítése faipari megmunkáló gépi berendezések beszerzésével, gyártó csarnok építésével
  • A szerződött támogatás összege: 117.779.088.- Ft

ZALALÖVŐ

   A település megközelíthető: a 8-as úton Körmendig, majd tovább déli irányban a 86-os úton; vasúton: Rédics-Zalaegerszeg-Zalalövő vonalon. A várost észak-déli irányban szeli át a 86-os számú (Mosonmagyaróvár és Rédics között húzódó) másodrendű főút (E65-ös európai útvonal), amely elsősorban nemzetközi jelentőséggel bír, mivel itt halad a költséges Ausztriát elkerülő Adria és Észak-Európa között bonyolódó elsősorban horvát, szlovén, szlovák, lengyel és cseh áru- és személyforgalom. A településen kelet-nyugati irányban halad egy Zalaegerszeget Őriszentpéterrel összekötő, jóval mérsékeltebb forgalmú mellékút is. Zalalövő a fent említetteken felül csak egy Keménfa felé haladó mellékúttal rendelkezik. A térségben nem Zalalövő, hanem Zalaegerszeg jelenti az autóbuszos közlekedés központját, ennek következtében a környező településekről leginkább csak átszállással érhető el, az amúgy Zalaegerszegről sűrű járatokkal ellátott város.

 

Zalalövő mára fontos vasúti csomóponttá vált, amelyet a 2000. december 17-én megnyitott Zalalövő és Őrihodos (Szlovénia) közötti vasútvonal megépültének köszönhet, amely azóta része a Budapest - Boba - Zalaegerszeg - Celje - Ljubljana az egyetlen Magyarország és Szlovénia között közvetlen kapcsolatot teremtő nemzetközi vasútvonalnak. A vonalon elővárosi szerelvények közlekednek Zalaegerszeg felől, illetve egyesek tovább közlekednek Őriszentpéterig, vagy egészen Őrihodosig. A város modern vasútállomását napi két nemzetközi intercity járat is érinti, amelyek Trieszt, illetve Ljubljana felől érkezve haladnak Budapestig. Zalalövőnél csatlakozik egy kisebb forgalmú vasútvonal is a fővonalhoz, amely Körmenddel köti össze a várost.

 

Római kori romok Zalalövőn

A település az ókortól lakott, évszázadok óta csak itt volt átkelési lehetőség a nagy mocsárvidékkel övezett Zala folyón. A római birodalom idején kiépített Borostyánkő út mellett Zalalövő, római nevén Salla városa fontos szerepet töltött be, majd jelentőségét vesztett, végül elhagyott város lett. Írott történetét 1352-től ismerjük, Luuew-nek írták. A lövő név íjászokra utal, akik a középkorban határvédő feladatot láttak el. A török időkben végvárrá alakították át, 6 lovas és 20 gyalogos katona volt az őrség. Feladatuk mindenekelőtt a Zalán átvezető - öt boltozatos, 30 öles - híd ellenőrzése volt. Később mezőváros, és járási székhely, élénk kereskedelmi forgalommal. 1863-ban már Zala-Lővő néven ismert. A mai Zalalövő városa több község és külterületi lakott hely összeépülésével jött létre. Ez a folyamat 1925-ben kezdődött, mikor Zalapatakot, Zalamindszent és Pusztaszentpéter községeket Zalalövőhöz csatolták.

SZALAI KFT.

faipar

fa, fafeldolgozás, rönk, kereskedelem, parkettafríz, parketta, bútorléc, léc, dielen gyártás, deszka, tölgyfa, tölgy, fenyő, éger, cseresznye, táblásított lap, lépcsőlap, ablak fríz, ajtó, svédpadló, fűrészáru, gőzölt bükk, natúr, kőris, konyhai munkalap, Szalai, Zala, Zalalövő, faipar, fa, fafeldolgozás, rönk, kereskedelem, parkettafríz, parketta, bútorléc, léc, dielen gyártás, deszka, tölgyfa, tölgy, fenyő, éger, cseresznye, táblásított lap, lépcsőlap, ablak fríz, ajtó, svédpadló, fűrészáru, gőzölt bükk, natúr, kőris, konyhai munkalap, Szalai, Zala, Zalalövő, faipar, fa, fafeldolgozás, rönk, kereskedelem, parkettafríz, parketta, bútorléc, léc, dielen gyártás, deszka, tölgyfa, tölgy, fenyő, éger, cseresznye, táblásított lap, lépcsőlap, ablak fríz, ajtó, svédpadló, fűrészáru, gőzölt bükk, natúr, kőris, konyhai munkalap, Szalai, Zala, Zalalövő